Nincs év műkoris botrány nélkül

Kati védjegye a hajlékonysága...

Előre leszögezem: nem leszek pártatlan. Mert vannak versenyzők, akiket szeretek és vannak, akiket egyáltalán nem. Vannak edzők, akiket szeretek és vannak, akiket egyáltalán nem. És van a MOKSZ, amit egyáltalán nem szeretek. És minden évben botrány van abból, ki menjen világversenyre. Ennek elég prózai az oka: nincs lefektetett válogatókritérium. Szegény Kati Hadford pedig idén sem úszta meg a szakágvezető furkálódását.

Évek óta ugyanaz a helyzet a magyar műkorcsolyában, több szempontból is.

Az ISU által adott támogatásokat a gyorskorcsolya kapja, s bár tény, hogy szép eredményeket érnek el, teszik ezt gyakran a műkorcsolya anyagi kárára.

Versenyzőink közül nagyjából tíz éve Sebestyén Juli abszolút megérdemelten vezeti a mezőnyt, ő az egyetlen nemzetközileg is látványos és sikeres korcsolyázónk, aki a világranglista top 10-es listáján is előkelő helyet foglal el. A Juli mögött álló lányok két részre oszlanak (sajnos): a külföldi felmenőkkel rendelkezők és a magyarok.

Katherine Hadfordnál gyökeresebb magyart azonban nehezen találni, hiszen Széchenyi István testvérének, Pálnak a leszármazottja. Így aztán bár virginiai születésű, igazán felháborítónak találom a szimpla “leamcsizást”, főleg, hogy Kati nagyon szépen beszél magyarul. Védjegye, hogy gyönyörűen forog és elképesztően hajlékony. Tizenöt évesen négy triplája is volt, Priscilla Hill  edzette (aki Johnny Weir edzője is volt), majd Magyarországon valamiért elkezdték más technikával tanítani neki az ugrásokat, majd miután szinte minden tripláját elvesztette, az ő felvételein tanították meg bírói szemináriumokon, hogy mi a hiányos ugrás. Viszont: hiányos ugrásai ellenére is olyan elbűvölően korcsolyázik, hogy általában nem foglalkozom vele, hogy hiányzik egy negyed egy-egy ugrásából. De mi ez, ha nem kicsinálás? Főleg, hogy idén a szakágvezető, a 73 éves, félig már a koporsóból kapálózó Jurek Eszter nyersen kijelentette a sajtónak, hogy csak azért nevezi be a szövetség Katit az EB-re, hogy az edzője Juli koreográfusaként ott lehessen a versenyen. Pfff… És ezek után volt pofájuk megvádolni Jeranjakot, hogy nem Katinak örül, hanem annak, hogy a szövetség pénzén utazhat Tallinnba. Undorító.

Balról: Jereranjak Ipakjan, Kati Hadford, Tigran Vardanjan, Sebestyén Júlia, Gurgen Vardanjan

Ezen kívül Kati nem tehet arról, hogy “színmagyar” versenyzőink tragikus színvonalon korcsolyáznak, így hiányos ugrásokkal is képes megelőzni őket, hiszen a forgásaival és az előadásával behozza ezeket a pontokat. Pádár Bianka állítólag soktriplás kűröket fut edzésen, versenyen ilyet még sosem láttam tőle. Szolga Annamária kész katasztrófa. Pavuk Viki egykor nagy reménység volt, a 2004-es  “csonka” EB-n egy negyedik helyet is sikerült begyűjtenie, azóta azonban látványos visszafejlődésen ment keresztül, sőt, odáig süllyedt, hogy az őszi felmérőn még csak kűrt sem volt hajlandó futni.

A fiúknál évek óta nincs ütőképes versenyzőnk. Kezdve azzal, hogy a fiúk körében nem éppen népszerű sportágról beszélünk, hiszen a nagyközönség megítélése szerint aki korizik, az már simán homár, mivel egészséges férfi nem vesz magára strasszokkal díszített ruhát. Így aztán évről évre 1-2 versenyző van a felnőtt mezőnyben. Egyikük Tigran “Tigi” Vardanjan, Juli edzőjének, Gurgennek a fia. Rá elsősorban az előadása miatt érdemes figyelni, most azonban több tényező hatására (bokasérülés, nagypapa elvesztése) elég rosszul jött ki neki a lépés a bajnokin, Markó Mártonnak viszont pont jól, így a korábban nemzetközileg is sokkal jobban teljesítő Tigit sikerült megelőznie.

Páros versenyzőnk nemzetközi versenyen már a hatvanas évek óta nincs. Most Trefil Kristóf sokadik párcseréje után Victoria Hecht-el lépett jégre az országoson, ahol sikerült teljesíteniük az elvárt szintet, azaz Tallinnban már biztos, hogy lesz párosunk. Sőt, a junioroknál Magyar Márk is párosozni kezdett.

Hoffman Nóra & Maxim Zavozin

Jégtáncban korábban a Hoffmann Nóra – Elek Attila páros volt az uralkodó, a sorozatos balszerencsék után viszont Attila abbahagyta a versenyzést. Nóri magára maradt, felkészítette a Barta Kriszta – Tóth Ádám kettőst a zágrábi EB-re, míg nem kapott egy telefont Amerikából, Maxim Zavozin édesanyjától, aki tudatta vele, hogy a fia nem versenyez többé Morgan Matthews-al és mi lenne, ha ők ketten megpróbálnák együtt. Hosszas kálvária után kezdhettek el valóban edzeni, viszont abszolút nemzetközi környezetben készülnek: itthon Nagy Sándor, Moszkvában Gorshkov, Jerseyben pedig Morozov edzi őket. A balszerencsék azonban őket sem kerülték el: influenza, koponyasérülés, bürokrácia. Jelenleg Max állampolgársági papírja Sólyom László aláírására vár, hogy a kivívott olimpiai indulási lehetőségükkel élhessenek is. Ha nem sikerül – amin megjegyzem baromira fel lennék háborodva! – a Nagy Zsuzsi – Fejes Máté páros indul helyettük.

Az utóbbi három évben sorozatos botrányoknak lehettünk szemtanúi. Általában a lányoknál, de most a fiúknál is felütötte a fejét. Mivel nincs lefektetett válogatókritérium és tiszta sor, hogy az első hely, Julié de a második indulási hely vitatott, a közeli pontszámok felmérőket vontak maguk után, ahol sorra Kati győzött. Először Pavuk Vikit, majd Pádár Biankát győzte le. Idén szimplán “elfelejtették” benevezni és Jurek Eszter szabályváltoztatásra hivatkozott. Csakhogy ez a szabályváltoztatás 12 éve volt. Magyarán a szövetségnél még a szabályokat sem tudják, viszont nem csak maguk a versenyzők, a rajongók is tudták, hogy Juli tavalyi nyolcadik helyével valóban van második kvótánk. Sőt, most a fiúk körül is áll a bál, köszönhetően egy októberi közgyűlési dokumentumnak is.

Októberben lefektették ugyanis, hogy a lányoknál Juli indul az EB-n (és szó sem volt második helyről), a fiúknál Tigi, a táncban pedig Nóriék. Az OB után viszont Markó Mártont nevezték meg indulóként. Na most eszem ágában sincs áskálódni Marci ellen, mert tehetséges és ügyes fiú, megérdemelné a lehetőséget. Azonban ha korábban már a szövetség megegyezett arról, hogy Tigi utazik és nemzetközileg idén jóval magasabban teljesített, mint Marci, akkor most miről beszélünk? Nincs olyan szabály, hogy az OB lenne a válogató. Vagy az őszi felmérő. Vagy pontrendszer lenne rá. Semmi. Így pedig évről évre csak a balhé és az intrika megy. Mert a magyar koriban az kap lehetőséget, aki a Jurek-Száraz-Kulcsár-Nagy klán keze alá dolgozik. A Gurgen-Jeranjak csapatban edzők alapból kegyvesztettnek számítanak, Gurgent már a vezetőbizottságból is kitúrták. Pl. a Túróczi Dóra-Major Balázs junior kettős is alig kap lehetőséget, mivel nem hajlandóak Nagy Sándornál edzeni, hanem hűségesek Berecz Ilonához.

Ami meg főként gáz, hogy a sok botrány csak a magyar műkori népszérűtlenítésére megy, a sportoldalak elfeledkeznek arról, hogy van egy remek Sebestyén Julink, aki már a negyedik olimpiájára megy. A színfalak mögött csak a fúrás megy, ezért aztán amelyik gyereknek kedve lenne versenyezni, még az is abbahagyja. Nem beszélve arról, hogy igen költséges sport. Mivel egy jó kori lazán egy százas (a profi meg mégtöbb), edző kell, maszek jégbérlés, kűrruha, sok utazás, táncedzések, balettedzések. Valahol tehát úri sport is kicsit. De ki a franc garantálja, hogy attól, hogy valaki pénzes, még jó koris is?

Csak rá kell nézni Plushenkora: gyerekkorában lakókocsiban élt a szüleivel, amikor Alexei Mishin felfedezte a tehetségét és vett neki egy korcsolyát. Plushenko 2006-ban olimpiai aranyéremmel hálálta meg.