Papíron 24 éves vagyok, egyébként 16-nak érzem magam. Időnként azért képes vagyok negyveneseket meghazudtoló komoly döntéseket is hozni, öt év alatt majdnem sikerült le is diplomáznom, kár, hogy a következő ötven évet egy vitrinben tölti majd a papírom.
Jelenleg Debrecenben élem többnyire átlagos mindennapjaimat, de mostmár igencsak rám férne valami őrült kihívás, jajj hogy mindenhez tőke kell :S
Közel felsőfokon kommunikálok angolul, de szükség esetén végtagjaimat is bevetve a világ bármely nyelvén megértetem magam, képes vagyok elérni, hogy ne legyek egy afrikai közösség szakrális áldozata.
Csak annyira vagyok hülye, mint mindenki más, néha kicsit jobban, de legalább képtelen vagyok megunni saját magam. Ha mégis, akkor alszom rá egyet és másnap már megint élvezem saját magam társaságát.
Imádok műkorizni, filmet nézni, csaj létemre kocka vagyok, s bár százalékosan nagyobb arányban pofoznám fel a hülye férfiakat, mint ahányszor nem, azért időnként elfér egy-egy az ágyamban, de ha találnék egyetlen egyet abból a nem létező fajtából, amilyenre vágyom, akkor szívesen meginvitálnám hosszabb távra is az életembe, hogy reggel csinálhassak neki pirítóst és rászólhassak, miért nem hajlandó elvinni azt a kurva zoknit a szennyeskosárig.
Édesszájú vagyok, nagyon, de nem ehetek fehér cukrot, imádom a péksütiket, de nem ehetek fehér lisztet. Elsőre traumatikus volt, mostmár egészen jól együtt tudok élni vele, néha csalok kicsit a játékban, egyelőre még nem haltam bele. Nem szeretem a kólát, viszont gyümölcstea fanatikus vagyok és akárhányszor betévedek egy mekibe, mindig megbánom, mert szar és kész. Szeretem a kávét, viszont ha túlpörgök, képtelen vagyok leállni.
Imádom a cicákat, a kutyákat, meg minden olyan állatot, ami nem szúr/csíp/harap ok nélkül, nem nyálkás és lehet vele barátkozni. (sajnos a férfiak időnként ok nélkül szúrnak és harapnak, szelídítésük pedig jóval több időt és energiát emészt fel, mint egy átlagos élőlényé:P)
Nem szeretem a telefonokat, funkcionális és státuszszimbolizáló okból tartok egyet magamnál, de leginkább az mp3 lejátszó funkcióját használom.
Kedvenc butikom az ukrán zsibvásár, mivel a hazai ár töredékéért lehet megszólalásig hasonló márkás cuccokat beszerezni.
Nem utolsó sorban jófajta mérleg lévén utálok dönteni, örülnék ha a dolgok maguktól megoldódnának, leginkább az én javamra, de időnként kénytelen vagyok számba venni a lehetőségeket és elindulni valamerre, néha rossz irányba, meg kicsit visszafelé, de majd megtanulom egyszer… közel két év erős koncentrálás után végül is ma már el tudom dönteni, melyik a jobb és a bal oldalam, de azért még a forgalomba nem szívesen ereszteném ki saját magam…
Interakció
3 vélemény to “dióhéjban az életemről”
MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
A szerző
License
Erre a blogra a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc feltételei vonatkoznak. All rights reserved!
Szia!
Klassz a bemutatkozó szöveged (is).
Most találtam a blogodra, valószínűleg felveszem a kedvenceim listájára.
Szerző Dead End | Március 10, 2011, 10:44 de.Köszönöm
Örülök, hogy tetszik 
Szerző Melcsi | Március 10, 2011, 10:50 de.Mostantól figyelemmel követem az írásaidat.
Visszamenőleg is bele fogok olvasgatni a meglévő posztokba, biztos találok jókat. 
Hajra-hajrá! 
Szerző Dead End | Március 10, 2011, 8:54 du.