Az emberek többségének legfőbb célja-tudatosan vagy öntudatlanul-, hogy egy csomó pénzt keressen (és a lényeg itt nem az összegszerűségben rejlik, hogy kinek mennyi a sok). Az emberek többsége meggyőződéssel hiszi, hogy a vagyon boldoggá tenné őt. A legtöbben ezzel csak önmagukat csapják be. A pénz utáni vágy csak egy másik megnyilatkozása a hatalom utáni vágynak, melyek következményei gyakran önpusztítóak. A pénz önmagában nem lehet cél. Hiszen, ha valaki sok pénzt generál, gyakran pénze rabjává válik. Ahelyett, hogy a pénzt eszközként kezelné valaminek az eléréséhez, rögeszméjévé válik annak birtoklása. Szerintem a vagyon felhalmozása nem képes tartós értelmet adni az ember életének. Mint eszköz, segítheti céljaink megvalósítását. Sőt, a mai elanyagiasodott világunkban csak nagyon kevés terület van, ahol az anyagiak bizonyos szintje alatt bárki is jelentős befolyást gyakorolhat környezetének dolgaira.

Végső soron mindannyian boldogságra törekszünk, és a gazdagságot csupán azért tekintjük kiemelt célunknak, mert tévesen azt hisszük, hogy a pénz önmagában is boldoggá tehet! A vagyon felhalmozása önmagában még nem tesz értelmessé egy életet, ami nem azt jelenti, hogy a pénz akadályozná a boldogságot. Pénzen sok mindent megvehetünk, amivel kellemesebbé tehetjük mindennapjainkat. Az emberek zöménél a hirtelen jött sok pénz könnyen elfeledteti, hogy mit tartott legfontosabb céljának az életben és a pénz nyújtotta hatalom a mindenhatóság hamis érzetét kelti életre.

A pénz hatalom. A hatalom, pedig illúzió. Igaz, vastag kövekből épített, de akkor is csak illúzió. A pénz jó ha van, gond ha nincs. Mégis, akad néhány dolog, amit nem kaphatsz meg érte. Ezeket egy Mastercard-os reklám szépen összefoglalta.

Nem vehetsz pénzen egészséget. Bár ez csak részben igaz, hiszen az egészség megóvásához, a betegségek gyógyításához szükséges gyógyszereket, egyebeket megkaphatod pénzért. Ugyanakkor, a jelenleg gyógyíthatatlan betegségekkel nem tudsz alkudozni, nem tudod őket lefizetni, mert nem válogatnak,és nem kérik a bankkártyádat.

Szeretetet és szerelmet sem vásárolhatsz. Illetve megpróbálhatod, de nem kapsz mást, csupán egy bábut, ami tömve van hamis érzelmekkel, vagy rosszabb esetben üres, mint a hüvely, amiből kiették a borsót.

A barátsággal ugyanez a helyzet. Maszkokat vehetsz magad köré, melyek olykor felvidítanak. De, valahol úgyis tudni fogod, hogyha elfogy a tőled áradó csilingelő pénzáradat, ezek a „maszkok” úgy tűnnek el majd a sötétben, mintha soha nem is léteztek volna.

Élményeid is megfizethetetlenek, legyenek bár jók avagy rosszak, építsenek, vagy romboljanak, mégsem leszel képes kifejezni összegszerűen, hogy mit jelent az átélésük. A hozzájuk vezető út, természetesen összegben mérhető.